A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti rendezvényéhez máris megszámlálhatatlan program csatlakozik. Tudtuk-e, hogy így volt ez az előző Budapesten rendezett Kongresszussal is, 1938-ban? Az akkori rendezvénysorozat része volt a Magyar Csupajáték produkció is. Hallottunk-e róla és tudtuk-e, hogy ez volt a magyar néptánc...
Hogyan is keződött a balett élet Magyarországon?
Tánc és zene eredetének örök kérdéséről és a táncoló neandervölgyiekről olvashatunk érdekességeket Steven Mithen írásaiban. Már a professzor tudományága is újszerű: magát a kognitív archeológia úttörőjeként jelöli meg. Ebből is látszik hogy a régészeti kutatásokat az ember mentális természetét és gondolkodását kutató interdiszciplináris...
Balett történeti konferencia és beszélgetés
A Tánc Világnapját Magyarországon és határon túli magyar területeken is számontartják. Ünnepi megemlékezések, konferenciák és táncelőadások színesítik április 29-ét.[1]
E cikk írója zene- és tánckutatóként érdekes dologra akadt családi legendáriumában. Történt pedig, hogy Demeter Béláné, aki Bándy Margit néven látta meg a napvilágot, és aki a szerző dédanyja volt anyai ágon, sokszor emlegetett a családban egy bizonyos Carl Zambotti de Caresana nevű urat, aki Liszt Ferenc zeneszerző keresztapja volt.
The empirical base of this research is mostly unknown, as far as I know it is not documented, only in social media posts.[1]
A középkori Európa legdivatosabb, legelterjedtebb táncformája egyértelműen a lánc- és körtáncforma. Ma Nyugat-Európában más a helyzet, de a Balkán félszigeten élő lakosság ezt a fajta táncolási kedvet még jól ismeri. A görögországi népszavazás eredményének ünneplésénél ez jól látható.