Rituális táncok és macedón folklór

Tudta-e, hogy a rituális táncok magyar falusi szokások közül a 20. században gyakorlatilag kivesztek? És azt tudta-e, hogy a mai Észak-Macedón Köztársaság területén viszont megmaradtak a történelmi-kulturális fáziskésésnek köszönhetően?

A mai Észak-Macedón Köztársaság területe nem 1686-ig, hanem a 20. század elejéig, 1912-ig volt török hódoltság alatt. Ehhez hozzájön a tény, hogy területének legnagyobb rész magas hegyekkel sűrűn tagolt. Ráadásul az évszázadok folyamán sok falu magas hegyi életterekbe szerveződött. Ezért lehet az, hogy például az elzárt falvakkal rendelkező Porecse régióban egy lengyel kutató pár éve még az egyetlen lakosú faluban az öreg néni beszédét vette fel hónapokon át arról, hogy milyen szokásaik voltak a családban. Olyan információkhoz lehet így jutni elsőkézből, amelyek a fejlettebb nyugat-európai területeken már régen csak néprajzi leírásokban vannak meg.

Ezért kaptunk kedvet ahhoz, hogy az ünnepi szokásokhoz társuló rituális táncokat itt megfigyeljük. A kutatási projekt során 2010 és 2018 között végzett terepmunkák alapján elemeztük a rituális táncanyagot.

A macedónok nagyon szeretnek ünnepelni, társasági eseményeken részt venni. Az év legnagyobb ünnepei évszázadok óta a karácsony, a vízkereszt, a Lázár-nap, a húsvét és a György-nap.

Ma vannak egyes falvak vagy városok, ahol a régi szokásokat megőrizték vagy éppen felújították. Ezeket a helyeket kerestük meg a Szkopjei Egyetem Folklór Intézete munkatársainak segítségével, és figyeltünk meg régről maradt érdekes szokásokat. Ezek a magyar köztudatban nem túlzottan ismert helységek: Stip, Kicsevo, Radovis, Makedonszki Brod városok és a Bigorszki Szent János monostor melletti területek. 

A kutatási projekt fő célja a rituális tánchagyomány néphithez való kapcsolódásainak feltérképezése, keresztény tartalmak kapcsolódásának felderítése volt. A monografikus kutatás eredményeiről itt olvashat bővebben.