Milyen lehetett a tánc a középkori Európában?
A középkori Európa legdivatosabb, legelterjedtebb táncformája egyértelműen a lánc- és körtáncforma. Ma Nyugat-Európában más a helyzet, de a Balkán félszigeten élő lakosság ezt a fajta táncolási kedvet még jól ismeri. A görögországi népszavazás eredményének ünneplésénél ez jól látható.
A carole
A középkorból konkrét lépésanyagra utaló írásos emlékek nincsenek, a táncot említő írásos anyag azonban van. Ezekből kiolvasható az a nem túlzottan közismert tény, hogy a tánc a keresztény liturgia része volt. Ez azonban nem egészen a mai fogalmak szerinti táncolást jelentette, hanem az ókori kultúrából ránk maradt, igen elterjedt és kifejezetten közösségi összetartozást hangsúlyozó táncolást: a kézfogással vagy más kapcsolódással járt lánc- és körtáncformákat. (Bólya 2015)
A táncról való források a középkori Európában korlátozottak és töredékesek. A festmények és különböző ábrázolások, néhány zenei példa és bizonyos szöveges leírások szolgálnak adatokkal. Az első részletes táncleírás csupán a 15. század közepéről áll rendelkezésünkre. A meglévő források jelentős hányadát a vallásos források képezik. A 13. századig a tánc a keresztény liturgia része volt. A 4. században Szt. Gergely figyelmeztette Juliánusz császárt, hogy foglaljon állást a keresztény táncok dolgában: Isten dicsőségére táncoljanak és ne pogány kicsapongó módon. Gergely mellett Ambrus, Milánó püspöke írásában egyebek mellett hangsúlyozta, hogy fontos megerősíteni a kapcsolatot a fizikai mozdulatok és lelki, spirituális események között.
Egyes kutatók szerint az arab (mór) invázió és befolyás hozta el Spanyol területre a komoly afrikai tánckultúrát, ami azt eredményezte, hogy spanyol területen tovább fennmaradt a tánc a vallási gyakorlatban, mint Európa más részein. (Kendall 2002) Az első középkori tánczenék a 12-13. századból valók. A XIII. századi "Bölcs" Alfonz spanyol király által összeállíttatott "Mária Ének Gyűjtemény" megemlíti a táncot, és a szövegben elhelyezett miniatúrák szerint a tánc nemcsak a falusi, hanem a templomi életnek is része volt. 1100-tól 1400-ig Franciaországban és Angliában a carole (lánctánc) minden társadalmi rétegben igen kedvelt volt, szabadban és teremben egyaránt táncolták. A források adatai szerint a carole központi helyet fogalt el az emberek életében. Ez a táncos- énekes forma, mely a hellén kultúra öröksége, lehetett kör-, bármilyen lánc vagy processziós forma. A carole-ról a francia bibliakiadásokban is találunk ábrázolásokat, emellett egész Európából vannak e táncdivatról adataink. Itáliában Dante és Bocaccio is említi. (Mullaly 2011)
Bólya Anna Mária. (2015). Tánc a macedón szakrális hagyományban - doktori értekezés. Debrecen: Debreceni Egyetem.
Kendall, Yvonne. (2002). Medieval Dances. The ORB: Online Reference Book for Medieval Studies.
Mullaly, Robert. (2011). The Carole: A Study of a Medieval Dance. Farnham: Ashgate.